Keresztelés szentsége

Keresztelői Űrlap Letöltés

Keresztelés szentsége

A KERESZTSÉG SZENTSÉGE
(A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiumából)

252. Milyen nevei vannak a beavatás első szentségének? (1213–1216, 1276–1277)
A legfontosabb név a baptismus (fürdő) a szertartása miatt: „baptisare” annyit jelent, mint vízben „alámeríteni”. Akit megkeresztelnek, elmerül Krisztus halálában és föltámad vele együtt, mint „új teremtmény” (2Kor 5,17). Nevezik „az újjászületés és a Szentlélekben való megújulás fürdőjének” is (Tit 3,5), s „megvilágosodásnak”, mert a megkeresztelt a „világosság fia” lett (Ef 5,8).

253. Milyen előképei vannak a keresztségnek az Ószövetségben? (1217–1222)
Az Ószövetségben a keresztségnek különféle előképei vannak: a víz, az élet és a halál forrása; Noé bárkája, mely a víz által ment meg; átkelés a Vörös tengeren, mely megszabadítja Izraelt az egyiptomi rabszolgaságból; átkelés a Jordánon, mely bevezeti Izraelt az ígéret földjére, amely az örök élet képe.

254. Ki teljesíti be ezeket az előképeket? (1223–1224)
Jézus Krisztus, aki nyilvános élete kezdetén megkereszteltette magát Keresztelő Jánossal a Jordánban; átszúrt oldalából a kereszten vér és víz folyt ki, melyek a keresztség és az Eucharisztia jelei; és föltámadása után ezt a küldetést bízta apostolaira: „Menjetek és tegyetek tanítványommá minden népet, és kereszteljétek meg őket az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében” (Mt 28,19).

255. Mióta és kit keresztel meg az Egyház? (1226–1228)
Az Egyház Pünkösd napjától kezdve szolgáltatja ki a keresztséget annak, aki hisz Jézus Krisztusban.

256. Mi a keresztelés lényegi szertartása? (1229–1245, 1278)
E szentség lényegi szertartása a vízben való alámerítés vagy a víz fejre öntése, miközben segítségül hívják az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevét.

257. Ki keresztelkedhet meg? (1246–1252)
A keresztség fölvétele minden még meg nem keresztelt személy számára lehetséges.

258. Miért keresztel az Egyház kisdedeket? (1250)
Mert az eredeti bűnnel születve szükségük van a Gonosz hatalmából való szabadulásra, s hogy átkerüljenek Isten fiai szabadságának országába.

259. Mik a keresztség feltételei? (1253–1255)
Az Egyház minden keresztelendőtől megkívánja a hitvallást: felnőtt esetében személyesen tőle, kisgyermek esetében a szülőktől és az Egyháztól. A keresztapának vagy keresztanyának és az egész egyházi közösségnek részfelelőssége van a keresztségre való fölkészítésben (katekumenátus) és a keresztségi kegyelem és a hit kibontakozásában.

260. Ki keresztelhet? (1256, 1258)
A keresztség fölszentelt szolgái a püspök és a pap, a latin egyházban a diákonus is. Szükség esetén bárki keresztelhet, csak azt szándékolja tenni, amit az Egyház tesz. A keresztelő vizet önt a keresztelendő fejére és elmondja a szentháromságos keresztelő formulát: „Én megkeresztellek téged az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében”.

261. Szükséges-e a keresztség az üdvösséghez? (1257)
A keresztség szükséges az üdvösséghez mindazoknak, akiknek hirdették az evangéliumot és lehetőségük van e szentség kérésére.

262. Lehet-e üdvözülni keresztség nélkül? (1258–1261, 1281–1283)
Mivel Krisztus mindenki üdvösségéért meghalt, keresztség nélkül is üdvözülhetnek mindazok, akik a hitért halnak meg (vérkeresztség), a katekumenok, és mindazok, akik a kegyelem indítására anélkül, hogy ismernék Krisztust és az Egyházat, őszintén keresik Istent, és törekszenek teljesíteni az Ő akaratát (vágykeresztség). Ami a keresztség nélkül meghalt kisgyermekeket illeti, az Egyház liturgiájában Isten irgalmasságára bízza őket.

263. Melyek a keresztség hatásai? (1262–1274, 1279–1280)
A keresztség megbocsátja az eredeti bűnt, az összes személyes bűnöket és a bűnért járó büntetéseket; a megszentelő kegyelem által részesít a szentháromságos isteni életben; a megigazulás kegyelmével Krisztus és Egyháza tagjává tesz; részesít Krisztus papságában és lerakja az összes keresztényekkel való közösség alapját; megadja a teológiai erényeket és a Szentlélek ajándékait. A megkeresztelt örökre Krisztushoz tartozik: meg van jelölve Krisztus eltörölhetetlen pecsétjével (karakter).

264. Mi a keresztségben kapott keresztény név jelentősége? (2156–2159, 2167)
A név jelentős, mert Isten mindenkit név szerint, azaz a maga egyszeriségében ismer. A keresztséggel a keresztény az Egyházban megkapja a saját nevét, lehetőleg egy szent nevét, hogy ő az életszentség példaképe legyen a megkereszteltnek és közbenjárást biztosítson számára Istennél.