Idén, február 13-án, húshagyó kedden, fejeződik be a farsangi időszak. Hamvazószerdán, február 14-én megkezdődik a nagyböjti szent idő, amely a húsvéti ünnepkör kezdete. Hamvazószerda és nagypéntek szigorú böjti napok. Hagyományaink szerint felnőtt Testvéreink (60 éves korig) ezeken a napokon csak háromszor étkeznek. Hamvazószerdán és a nagyböjti péntekeken 14 éves kortól (felső korhatár nélkül) a hústól való megtartóztatással fejezzük ki böjtölésünket. A böjti fegyelem nem kötelezi azokat a Testvéreinket, akiknek egészségi állapota nem teszi lehetővé, hogy böjtöljenek. A böjti szent idő különösen alkalmas a lelki megújulásra, szentgyónásunk elvégzésére. Hamvazószerdán, a 08:00 órakor kezdődő szentmise keretében, február 18-án, nagy-böjt 1. vasárnapján a szentmisék után a bűnbánat jeleként hamvazás lesz. Nagyböjtben péntekenként a reggeli szentmise után ¾ 9-től keresztúti ájtatosságot végzünk a templomban.

Konstantin (a Cirill nevet nem sokkal halála előtt vette fel) tanulmányait Konstantinápolyban végezte, s később az egyetem filozófiatanára lett. Cirill és Metód keresztény tanokat terjesztették, illetve nagy szerepük volt a szláv egyház megalapításában. Ők alkották meg a szláv írást. A glagolita ábécé nevet kapta kezdetben és később ez került továbbfejlesztésre. Így kapta végül a napja-inkban is használt „cirill” betűs írás nevet. Megalkották a szláv nyelvű liturgiát, iskolát alapítottak és letették a szláv nyelvű papképzés alapjait. Rómában Konstantin szerzetes lett, és felvette a Cirill nevet. Röviddel ezután megbetegedett, és 869. február 14-én meghalt. Rómában, a Szent Kele-men-templomban temették el. II. János Pál pápa 1980. december 31-én Szent Cirillt és Szent Metódot Európa társvédőszentjeivé nyilvánította (Nursiai Szent Benedek mellett). Ünnepnapjuk február 14. Szent Cirill és Metód missziós tevékenysége, amely a 9. század második felére esik, a szláv népek első és eredményes evangelizációjának tekinthető. (Idén ünnepük elmarad.)

A csodatevő szent közbenjárását a torokbaj és minden más baj, betegség ellen kérjük. Február 4-én, vasárnap a szentmisék után Balázs-áldás lesz.

Ágota Cataniában a mai Badia di Sant'Agata templom helyén született előkelő család-ban körülbelül 231-ben. Már folyt Decius római császár keresztényüldözése, amikor a szépséges lányt Quinlianus helytartó kiszemelte magának. A lány azonban akkor már elhatározta, hogy életét Krisztusnak szenteli és a helytartó közeledését visszautasította. A helytartó megtudva, hogy Ágota keresztény, bosszúból egy hírhedt örömtanyára vitette, hogy ott átneveljék. Később börtönbe vetették és megkínozták, melleit levágták. Legendája megőrizte ekkor elmondott szavait:

„Embertelen zsarnok! Nem szégyelled, hogy egy nő testéről azt vágatod le, amiből mint gyermeket anyád téged is táplált? Tudd meg, hogy lelkemben továbbra is épek melleim, melyeket Istennek szen-teltem. Belőlük merítek erőt magamnak.”

Legendája szerint az ezt követő éjszakán megjelent előtte Szent Péter és teljesen meggyógyította. A helytartó ezután éktelen haragra gerjedt és addig kínoztatta, míg a kínzásokba bele nem halt. A 6. századi Jeromos-féle Martyrologium (vértanúk jegyzéke) február 5-re teszi Szent Ágota temetésének napját. Egyike annak a hét női szentnek, akik Szűz Mária mellett név szerint szerepelnek a szentmise első kánonjában. Patrónája a mellrákban szenvedőknek, az ércöntőknek, a kohászoknak, a bányászoknak, pékeknek, a tűzvészek, földrengések, valamint az Etna kitörései ellen imádkozóknak. Ünnepét Rómában a 6. század óta ülik meg.