A Boldogságos Szűz Mária Királynő ünnepe a katolikus egyházban 1954 óta szerepel hivatalosan a liturgikus naptárban. XII. Piusz pápa ebben az évben, Mária mennybevételének dogmává nyilvánítása (1950) után, az Ad caeli Reginam enciklikában hirdette ki az ünnepet, hangsúlyozva Mária királynői méltóságát Jézus Krisztus édesanyjaként és az emberek megváltásában játszott különleges szerepe miatt. Kezdetben május 31-én ünnepelték, a Mária-hónap lezárásaként, majd a II. vatikáni zsinat után, 1969-ben VI. Pál pápa áthelyezte augusztus 22-re, hogy Nagyboldogasszony ünnepe után következzen. Ez a dátum szimbolikusan is kifejezi, hogy a mennybe felvett Máriát az Egyház Királynőjévé koronázta Isten. A királynői cím nem világi hatalmat jelent, hanem lelki uralmat és közbenjáró szeretetet Krisztus oldalán. Az ünnep célja, hogy a hívek Mária példáját követve Isten felé forduljanak, és felismerjék az ő anyai oltalmát az Egyház életében.

Szent István király, Magyarország első királya, 969 körül született Esztergomban Géza fejedelem és Sarolt fiaként. Eredeti neve Vajk volt, de a kereszténység felvételekor a keresztségben az István nevet kapta. Apja halála után, 997-ben ő lett a magyar törzsszövetség vezetője, és célul tűzte ki az ország keresztény állammá alakítását. 1000 karácsonyán, vagy 1001. január 1-jén koronázták királlyá Esztergomban, a pápától kapott koronával, ezzel megalapítva a független Magyar Királyságot. Uralkodása alatt megszilárdította a királyi hatalmat, létrehozta az egyházmegyéket, templomokat és kolostorokat alapított, valamint támogatta a térítő munkát. Törvényeivel rendet teremtett, a pogány szokásokat visszaszorította, és megszervezte az ország közigazgatását. Fia, Imre herceg korai halála (1031) után mély szomorúságba esett, és nem talált méltó utódot, ami belső viszályokhoz vezetett. István 1038. augusztus 15-én halt meg, Nagyboldogasszony napján, akit különösen tisztelt, és akinek oltalmába ajánlotta országát. Halála után 45 évvel 1083. augusztus 20-án, I. László király kérésére, VII. Gergely pápa engedélyével az akkori esztergomi érsek vezetésével szentté avatta, ezzel ő lett a magyar szentek sorának első tagja. Szent István azóta is a magyar államiság megalapítójaként és védőszentjeként él a nemzeti emlékezetben.

A Boldogságos Szűz Mária mennybevételének napja kötelező ünnep. Augusztus 15-én, pénteken az ünnepi szentmise délelőtt 10 órakor lesz. 8 órától a zsolozsma olvasmányos imaóráját és reggeli dicséretét imádkozzuk. Ezt követi a rózsafüzér imádság 8:45-től, mindez az Apostol TV közvetítésével.

Assisi Szent Klára a gazdag és előkelő Offreducci‑Favarone család elsőszülött leányaként született Assisiben 1193 vagy 1194 január 20‑án (vagy július 16‑án), szülei palotája az akkor székeskáptalan melletti belvárosban állt. Fiatal korától mély vallásos nevelésben részesült, anyja őszinte jámborságra buzdította, és már korán megtanult latinul hímzést végezni, ami a korabeli előkelő nők képzettségéhez tartozott. 1210 körül hallgatta először Szent Ferenc prédikációját az assisi dómban, és mélyen megérintette Krisztus szegénységének és radikális követésének üzenete, aminek hatására körülbelül tizenhét‑tizennyolc évesen tanácsért fordult hozzá. Egy barátnőjével együtt titokban elhagyta szülei házát 1212 virágvasárnap utáni éjszakán, és a Porciunkula‑kápolnában Szent Ferenc vágta le hajukat, öltöztette darócruhába, és adta rájuk a szerzetesi habitust. Kezdetben egy bencés kolostorban élt, de rokonai próbálták visszatéríteni a világi útra – ő azonban erősen ellenállt, és végül Ferenc a San Damiano‑templom melletti kis házba vitte őt nővéreivel együtt, ez lett a klarisszák első közössége, amit eleinte damjánitáknak neveztek. 1215 körül a rend már önálló szabályzatot kapott, melyet Klára állított össze – őt tekintik az első nőnek, aki saját regulát írt egy női szerzetesközösség számára. Egész életét a szemlélődő imádság, a szegénység és az önmegtagadás jellemezte; szoros kapcsolatban maradt Szent Ferenccel, akinek eszméit hűségesen követte. 1244‑től súlyosan betegeskedett, de ennek ellenére rendjét tovább vezette, és Levine szerint még távolból is követte a szentmisét – innen ered, hogy a televíziós szakemberek védőszentje lett. Augusztus 9‑én kapta meg pápai jóváhagyását a Privilegium paupertatis, vagyis rendjének teljes szegénységi privilégiuma IV. Ince pápa részéről, a bulla másnap érkezett, 1253. augusztus 10‑e körül, és Klára 1253. augusztus 11‑én halt meg San Damiano kolostorában Assisi mellett. Temetésén a pápa képviselői is részt vettek, és alig két évvel halála után, 1255. szeptember 26‑án IV. Sándor pápa szentté avatta őt. Ünnepét azonnal felvették a római naptárba, augusztus 12-ére. 1969 óta augusztus 11-én ünnepeljük.