A múlt heti felsorolásból kimaradt egy jubiláns házaspárunk, akik az elmúlt évben aranylakodalmukat ünnepelték: Dr. Bácsy Ernő és Dr. Pálosi Judit (50. évforduló).

Boldizsár Mihály és Hajas Mária 60. ; Kunos Gyula és Horváth Éva 60. ; Dr. Szánthó József és Dr. Péter Zsuzsanna 50. ; Molnár Sándor és Kacsó Margit 50. ; Vass Ferenc és Vas Ilona 50. ; Mészáros Géza és Bozsai Márta 45. ; Tóth László és Antal Edit 45. ; Fülöp Jenő és Francia Borbála 40. ; Far-kas Sándor és Márton Andrea 40. ; Tóth Miklós és Kitzinger Magdolna 40. ; Szakács Andor és Zengl Ágnes 25. ; Györfi Zsolt és Balássy Annamária 25. ; Dr. Szabó Antal és Visy Mária Magdolna 20. ; Dr. Grabner Péter és Hornyák Mónika 20. ; Voleszák Zsolt és Radics Ildikó 15. ; Peregovits Sándor és Polner Edit Magdolna 15. ; Jámbor Kornél és Mőcsényi Flóra 15. ; Cser Balázs és Müller Zsófia 10. ; Tóth József és Ábrahám Julianna 5. évforduló.

Már mostantól kérem az idei jubilánsok jelentkezését is, méltó köszöntésük-höz.

A mai vasárnapon Urunk megkeresztelkedését ünnepeljük, (ez az 1. évközi vasárnap). Lezárul a karácsonyi ünnepkör és a karácsonyi idő, egyúttal megkezdődik az évközi idő, amelynek első szakasza a nagyböjtig tart. Vízkereszt ünnepétől (január 6-tól) hamvazószerdáig tart az ún. farsangi idő.

Vízkereszt – „epiphania Domini”, az „Úr megjelenése” – kötelező ünnep:
Az ünnepi szentmisét január 6-án, csütörtök 10 órakor tartjuk. A szentmisében megszentelt vízből híveink kisebb üvegekben vihetnek haza otthonukba. A IV. század elejétől lett ez a nap liturgikus ünneppé, és ennek szokása gyorsan elterjedt előbb keleten, majd nyugaton. A keresztények körében 312–325 között kezdett terjedni, mint Jézus Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája Keleten Urunk keresztsége (erre emlékeztet a vízszentelés) és Nyugaton a Háromkirályok látogatása lett. A római egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet és tömjént szenteltek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is. Az ünnep görög neve – epifánia (megjelenés) – utal arra, hogy Isten megjelenik dicsőségében. Vízkereszt ünnepe emlékeztet tehát arra, hogy Jézus Krisztusban Isten megjelent emberként, eljött közénk, és elhozta nekünk az üdvösséget. Vízkeresztkor Jézus három megjelenésére emlékezünk: A keleti egyházakban sokáig egyet jelentett a születés és az epifánia ünnepe. Jézus születése által Isten megjelent a világban. A napkeleti bölcsek által a pogányokhoz is eljutott a Megváltó születésének örömhíre. Máté evangéliuma (Mt 2,1–12) szerint a bölcsek a betlehemi csillag által ve-zéreltetve jöttek keletről Júdeába, hogy az újszülött kis Jézusnak kifejezzék hódolatukat: aranyat ajándékoztak a Királynak, tömjént az Istennek és mirhát az Embernek. Az evangélium mágusnak nevezi őket, de nevüket nem említi. A hagyomány szerint hárman voltak, a 8. században élt Beda Venerabilis nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar – azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár. A vízkereszt második evangéliumi története (Mt 3,13–17) szerint Jézus elment a Jordán folyóhoz. Keresztelő Szent János megkeresztelte őt, és Jézus ettől kezdve tanítani kezdett.  Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta (Jn 2,1–12). (Magyar Kurír)

A jövő vasárnap Urunk megkeresztelkedésének ünnepe lesz, (ez az 1. évközi vasárnap). Lezárul a karácsonyi ünnepkör és a karácsonyi idő, egyúttal megkezdődik az évközi idő, amelynek első szakasza a nagyböjtig tart.