Gyóntatószolgálat vasárnap: 09:40-től a szentmise előtt van, bal oldalon a karzatfeljáró alatt.

Lelkiismeretvizsgálat, Lelkitükör szülőknek, Lelkitükör felnőtteknek, Lelkitükör gyerekeknek

A BŰNBÁNAT ÉS A KIENGESZTELŐDÉS SZENTSÉGE
(A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiumából)

296. Hogyan nevezzük ezt a szentséget? (1422–1424)
Ezt a szentséget így is nevezzük: a bűnbánat szentsége, a kiengesztelődés szentsége, a megbocsátás szentsége, gyónás, a megtérés szentsége.

297. Miért van a kiengesztelődés szentsége a keresztség után? (1425–1426, 1484)
Mivel a keresztségben kapott új kegyelmi élet nem szünteti meg sem az emberi természet gyöngeségét, sem a bűnre való hajlandóságot (a concupiscentiát), Krisztus megalapította ezt a szentséget azon megkereszteltek megtérésére, akik a bűnnel eltávolodtak tőle.

298. Mikor történt e szentség alapítása? (1485)
A föltámadott Úr ezt a szentséget akkor alapította, amikor húsvét vasárnap este megjelent apostolainak és ezt mondta nekik: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad” (Jn 20,22–23).

299. Szüksége van-e a megkeresztelteknek megtérésre? (1427–1429)
Krisztus megtérésre szólító felhívása a megkereszteltek életében végig hangzik. A megtérés folyamatos kötelessége az egész Egyháznak, mely szent, de a bűnösöket is magában foglalja.

300. Mi a belső bűnbánat? (1430–1433, 1490)
A „megtört szív” (Zsolt 51,19) dinamizmusa, melyet az isteni kegyelem indít, hogy válaszoljon Isten irgalmas szeretetére. Magában foglalja az elkövetett bűnök fölötti bánatot és azok megtagadását, az erős elhatározást, hogy többé nem vétkezik és a bizalmat Isten segítségében. Az isteni irgalomba vetett reményből táplálkozik.

301. Milyen formákban fejeződik ki a bűnbánat a keresztény életben? (1434–1439)
A bűnbánat nagyon változatos formákban mutatkozik meg, különösen a böjtölésben, az imádságban és az irgalmasság cselekedeteiben. Így és sok más módon lehet gyakorolni a mindennapos keresztény életben, különösen is a nagyböjtben és a bűnbánat napján, pénteken.

302. Melyek a kiengesztelődés szentségének lényeges elemei? (1440–1449)
Két lényeges eleme van: a Szentlélek hatására megtérő ember cselekedetei és a papi föloldozás, mellyel a pap Krisztus nevében megbocsát és meghatározza az elégtétel módját.

303. Melyek a bűnbánó cselekedetei? (1450–1460, 1487–92)
A következők: gondos lelkiismeretvizsgálat; töredelem (vagy bánat), mely tökéletes, ha az Isten iránti szeretetből, tökéletlen, ha más motívumokból fakad, és magában foglalja a többé nem vétkezés ígéretét; bűnvallomás, mely a bűnöknek a pap előtt tett megvallása; elégtétel, azaz bizonyos bűnbánati cselekmények elvégzése, melyeket a gyóntató ró a bűnbánóra, hogy helyrehozza a bűn által okozott kárt.

304. Mely bűnöket kell meggyónni? (1456)
Meg kell gyónni a még meg nem gyónt súlyos bűnöket, melyekre az ember gondos lelkiismeretvizsgálat után emlékszik. A gyónás az egyetlen rendes módja annak, hogy a súlyos bűnökre bocsánatot nyerjünk.

305. Mikor kötelező a súlyos bűnök megvallása? (1457)
Minden hívő, aki eljutott az értelem használatára, köteles meggyónni súlyos bűneit legalább egyszer az évben, és valahányszor, amikor szentáldozáshoz akar járulni.

306. Miért lehetnek a szentségi gyónás tárgyai a bocsánatos bűnök is? (1458)
Az Egyház nagyon ajánlja a bocsánatos bűnök meggyónását is – bár nem szorosan kötelező –, mert az ilyen gyónás segít a lelkiismeret helyes formálásában és a rossz hajlandóságok elleni küzdelemben, hogy engedjük meggyógyítani magunkat Krisztus által és előbbre jussunk a Szentlélek életében.

307. Ki ennek a szentségnek a kiszolgáltatója? (1461–1466, 1495)
Krisztus a kiengesztelődés szolgálatát apostolaira, utódaikra, a püspökökre és ezek munkatársaira, a papokra bízta, akik ezért Isten igazságosságának és irgalmasságának az eszközei. A bűnbocsátás hatalmát az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében gyakorolják.

308. Kinek van fenntartva bizonyos bűnök feloldozása? (1463)
Néhány különösen súlyos bűn (mint például azok, amelyek kiközösítéssel járnak) feloldozása fönn van tartva az Apostoli Széknek vagy a helyi püspöknek, illetve az általuk fölhatalmazott papoknak, de halálveszély esetén minden pap bármilyen bűnt és kiközösítést feloldozhat.

309. Kell-e titkot tartania a gyóntatónak? (1467)
E szolgálat kényes és súlyos volta és a személyt megillető tisztelet miatt minden gyóntató minden kivétel nélkül és nagyon súlyos büntetések terhe mellett köteles megtartani a szentségi pecsétet, azaz abszolút titoktartásra van kötelezve a gyónásból megismert bűnökre vonatkozóan.

310. Melyek e szentség hatásai? (1468–1470, 1496)
A bűnbánat szentségének hatásai a következők: kiengesztelődés Istennel és a bűn megbocsátása; kiengesztelődés az Egyházzal; az elveszített kegyelmi állapot visszanyerése; a halálos bűnökkel kiérdemelt örök büntetés teljes, s az ideigtartó büntetések – melyek a bűn következményei – legalább részleges elengedése; a lelkiismeret békéje és nyugalma, és a lelki vigasztalás; a lélek erőinek növekedése a keresztény küzdelmekhez.

311. Kiszolgáltatható-e ez a szentség bizonyos feltételek mellett általános bűnvallomással és általános feloldozással? (1480–1484)
Súlyos szükség eseteiben (például közvetlen halálveszélyben) a kiengesztelődés közös ünnepléséhez lehet folyamodni általános gyónással és kollektív föloldozással, megtartva az Egyház szabályait, s elhatározva, hogy a súlyos bűnöket a megfelelő időben egyénileg meggyónják.

312. Mit jelentenek a búcsúk? (1471–1479, 1498)
A búcsú Isten színe előtt a már megbocsátott bűnökért járó, ideigtartó büntetések elengedése, melyet a keresztény hívő, aki megfelelően fölkészült és teljesítette a kiszabott föltételeket, elnyer önmaga vagy a megholtak számára az Egyház segítségével, amely mint a megváltás szolgálója Krisztus és a szentek elégtételt nyújtó érdemeinek kincstárát hivatalosan kezeli és abban részesít.