Várjuk a templomkertbe a szentáldozáshoz járulni szándékozó híveket minden vasárnap, a 65 év felettieket reggel 09:00 órára, a 65 év alatti Testvéreinket pedig fél 12-re.

Templomunknak és televíziónknak a járványveszély idején is komoly fenn-tartási költségei vannak. Mivel a vasárnapi szentmiséken a perselyezés is elmarad, szeretettel kérjük kedves Testvéreinket, hogy ha tehetik, akkor az alábbi számlaszámra „dobják be” a perselypénzt: 11712004-20339322

A héten, 1-jén lesz a májusi elsőpéntek. Minden hónap első péntekje a Jézus Szíve tisztelet napja. Az „elsőpénteki nagykilenced” által a Jézus Szíve tisztelet imádságos gyakorlatát 9 egymást követő hónapban kell megtartani. Jézus Szent Szíve Alacoque Szent Margitnak adott ígéretei között szere-pel: „Megadom a végső megigazulás kegyelmét mindazoknak, akik 9 egymást követő hónap első péntekén gyónnak és áldoznak. Nem halnak meg a halálos bűn állapotában, sem a nekik szükséges szentségek nélkül. Isteni szívem biz-tos menedékük lesz haláluk óráján.” Az elsőpéntek hagyományos formája tehát a minden hónap első péntekén való szentgyónás, majd a szentmisén való részvétel szentáldozással. A májusi elsőpénteken a templomkertben 09:30-kor a járványügyi intézkedések megtartásával általános feloldozást adok, és a szentáldozásra kínálok lehetőséget.

május hónapban minden szentmise végén elénekeljük a Szűzanya Lorettói litániáját. A Loretói litánia egy Szűz Máriát köszöntő és ő hozzá könyörgő ima, mely az olaszországi Loreto városáról kapta a nevét. A Szűzanyához könyörgő imák típusa a kyrieleison, amelyet állva mondtak, vagy énekeltek, már az 5. században megjelentek, a hívek különböző szándékából. Eredeti változatát Bizáncból származtatják.

Leginkább májusban hangzik fel a katolikus templomokban. 1294. december 10-én csodálatos módon Szűz Mária názáreti háza az itáliai Loretóba repült, a hagyomány szerint angyalok vitték oda. Köré templomot építettek. A litánia legelső változatát Párizsból ismerjük, 1200 körül. 1558-ban a németországi Dilingenben nyomtatták ki először. Feljegyzések szerint először 1575-től énekelték minden szombaton a loretói bazilikában – mások szerint korábban, már 1400 körül. 1691-ben VIII. Orbán pápa betiltotta a Máriaimákat és egységesen a loretói litánát rendelte hivatalosan azok helyébe.

1886-ban XIII. Leó pápa ezt megerősítette. Szent II. János Pál pápa a loretói ház 700. centenáriumi ünnepsége alkalmából levelében kifejtette azt a hármas üzenetet, amit a litánia kifejez.

1) A kegyelem, Isten ingyenes ajándéka, amelyet szüntelen kérünk és ha elveszítettük volna bűnbánattal és gyónással újra rátalálhatunk.
2) A hit, a kinyilatkoztatott igazságok észszerű belátása, Isten elfogadása és terveibe való beleegyezés.
3) Az üdvösség, melyet egy szegénységben elfeledett Isten Fia hozott el nekünk. A litánia az örökké tartó örömért való könyörgéssel végződik.

(Wikipédia)