Urunk, Jézus Krisztus Szent Péter apostolnak ígérte meg: „Te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat.” Péter apostol, amikor az angyal segítségével csodálatos módon megszabadult Heródes király börtönéből, megerősítette a jeru-zsálemi híveket, és „más helyre” távozott. A szíriai Antiochiában akkor már sok hívő volt, és az ő első püspökük lett Szent Péter. Antiochiai székfoglalását ünnepeljük február 22-én. A szíriai Antiochiában nevezték először a Krisztus-hívőket keresztényeknek.

Ismét lesz Szent Charbel atya tiszteletére felajánlott szent liturgia, február 22-én, csütörtökön, 18:00 órakor. A liturgia során ereklyés áldásban részesülhetnek a résztvevők. A szertartás előtt fél órával közös áhítat, imádság lesz a templomban. A közös imádságot Mészáros László tartja.

Idén, február 13-án, húshagyó kedden, fejeződik be a farsangi időszak. Hamvazószerdán, február 14-én megkezdődik a nagyböjti szent idő, amely a húsvéti ünnepkör kezdete. Hamvazószerda és nagypéntek szigorú böjti napok. Hagyományaink szerint felnőtt Testvéreink (60 éves korig) ezeken a napokon csak háromszor étkeznek. Hamvazószerdán és a nagyböjti péntekeken 14 éves kortól (felső korhatár nélkül) a hústól való megtartóztatással fejezzük ki böjtölésünket. A böjti fegyelem nem kötelezi azokat a Testvéreinket, akiknek egészségi állapota nem teszi lehetővé, hogy böjtöljenek. A böjti szent idő különösen alkalmas a lelki megújulásra, szentgyónásunk elvégzésére. Hamvazószerdán, a 08:00 órakor kezdődő szentmise keretében, február 18-án, nagy-böjt 1. vasárnapján a szentmisék után a bűnbánat jeleként hamvazás lesz. Nagyböjtben péntekenként a reggeli szentmise után ¾ 9-től keresztúti ájtatosságot végzünk a templomban.

Konstantin (a Cirill nevet nem sokkal halála előtt vette fel) tanulmányait Konstantinápolyban végezte, s később az egyetem filozófiatanára lett. Cirill és Metód keresztény tanokat terjesztették, illetve nagy szerepük volt a szláv egyház megalapításában. Ők alkották meg a szláv írást. A glagolita ábécé nevet kapta kezdetben és később ez került továbbfejlesztésre. Így kapta végül a napja-inkban is használt „cirill” betűs írás nevet. Megalkották a szláv nyelvű liturgiát, iskolát alapítottak és letették a szláv nyelvű papképzés alapjait. Rómában Konstantin szerzetes lett, és felvette a Cirill nevet. Röviddel ezután megbetegedett, és 869. február 14-én meghalt. Rómában, a Szent Kele-men-templomban temették el. II. János Pál pápa 1980. december 31-én Szent Cirillt és Szent Metódot Európa társvédőszentjeivé nyilvánította (Nursiai Szent Benedek mellett). Ünnepnapjuk február 14. Szent Cirill és Metód missziós tevékenysége, amely a 9. század második felére esik, a szláv népek első és eredményes evangelizációjának tekinthető. (Idén ünnepük elmarad.)