Pünkösd a húsvéti időszak megkoronázása

Pünkösd a húsvét után a legrégebbi, a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, amelyet az egyház minden évben a húsvét utáni 50. nap tart. Idén május 19-ére esik.

Az ünnep elnevezése az Ószövetség koráig nyúlik vissza. Az ószövetségi Pünkösd jelentése és elnevezése az évszázadok során sokat változott: kezdetben a Hetek ünnepe volt, aratási ünnep, amely során az első termést felajánlották Istennek, de később, és Jézus korában már bizonyos, hogy új értelemmel gazdagodott: a törvényadás és a Sínai-hegyen kötött szövetség emléknapja lett, ami az Egyiptomból való kivonulás után az 50. napon történt. Azáltal, hogy a Szentlélek azon a napon áradt ki, amelyen az Istentől kapott törvényt ünnepelték, jelzi, hogy az addigi ünnepnek a tartalmát gazdagítja: a törvény már nem csak kőtáblára van írva, hanem az Őt befogadó emberek szívébe is.

Az Újszövetségben, Pünkösd napján három fontos esemény történt: a Szentlélek eljövetele, mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője (Jn 16,13); az Egyház alapítása (Mt 16,18); és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete (Mt 28,19-20). Ezek az események Urunk, Jézus Krisztus ígérete alapján valósultak meg.

A Szentlélek kiáradásának történetét az Apostolok Cselekedetei (ApCsel 2,1-11) rögzíti. A leírás szerint miután a Szentlélek eltöltötte őket, az apostolok mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatja meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az egy, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyház.

Pünkösd előtti szombaton tartják a csíksomlyói búcsút, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. Az idei évben az ünnepi szentmise szónoka Felföldi László pécsi megyéspüspök lesz.

Pünkösdhétfőn az egyház a Boldogságos Szűz Mária, az egyház Anyja liturgikus emléknapját ünnepli Ferenc pápa 2018-ban hozott döntésének megfelelően. Az emléknap célja, hogy „elősegítse az egyház anyai érzésének növekedését a lelkipásztorokban, a szerzetesekben és a hívekben, ezzel egyidejűleg növelje a hiteles Mária-ájtatosságot”.

A Szent Rafael Kegyhelylátogató ZARÁNDOK KLUB az előzetes terveknek megfelelően 2024. május 23-án (csütörtökön) a SZOMSZÉDOLÁS keretében a szlovák-magyar határmenti SZLOVÁKGYARMAT-ra látogat, melynek rövid programja a következő:

8:20 találkozás a Keleti Pályaudvar menetrendi táblája előtt, ahol kiosztásra kerül a 8. számú klubvezetői programelőzetes;
8:30-9:07 (aszódi átszállás) 9:44-11:09 utazás Balassagyarmatra (helyjegy nem kell);
11:10-11:15 rövid klubvezetői tájékoztató;
11:15-12:00 sétával a határra;
12-13:00 ebédlehetőség a Határ Étteremben (kétféle menü: leves + grillhús tócsnival vagy knédlivel 6,1 euro/fő);
13:15-14:15 szlovákgyarmati templomprogram (300 Ft/fő) + Mária-műsorunk;
14:15-14:45 vásárlási lehetőség;
14:45-15:45 visszaséta a balassagyarmati állomásra;
15:49-17:23 (aszódi átszállással) – 18:05 visszautazás a Keleti Pályaudvarra.

A fenti érdekesnek ígérkező programunkra hívja-várja a klubtagságot és más érdeklődőket is Rétvári Sándor klubvezető.

Az Albinoni Kamarazenekar koncertje lesz május 25-én, szombaton 17:30 órai kezdettel. Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Május 26-án vasárnap 17:00 órai kezdettel a Solti György Zeneiskola és a veszprémi zeneiskola vonószenekarának év végi közös koncertje lesz. A belépés ingyenes. Karmester: Bolla Milán