A libanoni szentek tisztelete és a Közel-Kelet keresztényeivel való együvé tartozás szándékával megjelent plébániánk képes közösségi lapja, az Angyalvár, „2018-as éves napló” alcímmel, mely a kijáratnál kapható. Az újság előállítási ára darabonként 500,- forint (44 oldal). Kiadványunk további megjelentetéséhez kérjük Testvéreink támogatását.

A Kegyhelylátogató klub az előző év programjának tökéletes végrehajtása, a klubtagok teljes körű lelki és közösségi megerősödése eredményeként a mostani 2019-es esztendőben is közkívánatra tovább folytatja működését. Az összejövetelek szokásunkhoz híven minden hónap 3. hetének szombatján lesznek, így első alkalommal január 19-én (szombaton) délelőtt 9 órakor találkozunk a Szent Angyalok-templom közösségi termében. A program a következő: - közös ima és ének; - a klub 2019-es évi programjának előterjesztése Rétvári tanár úr által; - a klub elnevezésének megbeszélése; - DVD film vetítése Máriapócsról; - farsangi előzetes. Az éves program megtárgyalására való tekintettel kifejezetten kérjük régi tagjaink megjelenését, de szeretettel hívjuk, várjuk az újonnan érdeklődőket, jövőbeni tagjainkat, akár egész családokat is.

Idén, január 15-én emlékezünk arra, hogy 13 évvel ezelőtt ezen a napon szólalt meg Budapesten a Mária Rádió.

Az ünnepi szentmisét január 6-án 10 órakor tartjuk. A szentmisében megszentelt vízből híveink kisebb üvegekben vihetnek haza otthonukba. A szentmisét követően plébániai házszentelést tartunk az előtérben. A IV. század elejétől lett ez a nap liturgikus ünneppé, és ennek szokása gyorsan elterjedt előbb keleten, majd nyugaton. A keresztények körében 312–325 között kezdett terjedni, mint Jézus Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája Keleten Urunk keresztsége (erre emlékeztet a vízszentelés) és Nyugaton a Háromkirályok látogatása lett. A római egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet és tömjént szenteltek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is. Az ünnep görög neve – epifánia (megjelenés) – utal arra, hogy Isten megjelenik dicsőségében. Vízkereszt ünnepe emlékeztet tehát arra, hogy Jézus Krisztusban Isten megjelent emberként, eljött közénk, és elhozta nekünk az üdvösséget. Vízkeresztkor Jézus három megjelenésére emlékezünk: A keleti egyházakban sokáig egyet jelentett a születés és az epifánia ünnepe. Jézus születése által Isten megjelent a világban. A napkeleti bölcsek által a pogányokhoz is eljutott a Megváltó születésének örömhíre. Máté evangéliuma (Mt 2,1–12) szerint a bölcsek a betlehemi csillag által vezéreltetve jöttek keletről Júdeába, hogy az újszülött kis Jézusnak kifejezzék hódolatukat: aranyat ajándékoztak a Királynak, tömjént az Istennek és mirhát az Embernek. Az evangélium mágusnak nevezi őket, de nevüket nem említi. A hagyomány szerint hárman voltak, a 8. században élt Beda Venerabilis nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar – azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár. A vízkereszt második evangéliumi története (Mt 3,13–17) szerint Jézus elment a Jordán folyóhoz. Keresztelő Szent János megkeresztelte őt, és Jézus ettől kezdve tanítani kezdett.  Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta (Jn 2,1–12).