A héten, 1-jén lesz a májusi elsőpéntek. Minden hónap első péntekje a Jézus Szíve tisztelet napja. Az „elsőpénteki nagykilenced” által a Jézus Szíve tisztelet imádságos gyakorlatát 9 egymást követő hónapban kell megtartani. Jézus Szent Szíve Alacoque Szent Margitnak adott ígéretei között szere-pel: „Megadom a végső megigazulás kegyelmét mindazoknak, akik 9 egymást követő hónap első péntekén gyónnak és áldoznak. Nem halnak meg a halálos bűn állapotában, sem a nekik szükséges szentségek nélkül. Isteni szívem biz-tos menedékük lesz haláluk óráján.” Az elsőpéntek hagyományos formája tehát a minden hónap első péntekén való szentgyónás, majd a szentmisén való részvétel szentáldozással. A májusi elsőpénteken a templomkertben 09:30-kor a járványügyi intézkedések megtartásával általános feloldozást adok, és a szentáldozásra kínálok lehetőséget.

május hónapban minden szentmise végén elénekeljük a Szűzanya Lorettói litániáját. A Loretói litánia egy Szűz Máriát köszöntő és ő hozzá könyörgő ima, mely az olaszországi Loreto városáról kapta a nevét. A Szűzanyához könyörgő imák típusa a kyrieleison, amelyet állva mondtak, vagy énekeltek, már az 5. században megjelentek, a hívek különböző szándékából. Eredeti változatát Bizáncból származtatják.

Leginkább májusban hangzik fel a katolikus templomokban. 1294. december 10-én csodálatos módon Szűz Mária názáreti háza az itáliai Loretóba repült, a hagyomány szerint angyalok vitték oda. Köré templomot építettek. A litánia legelső változatát Párizsból ismerjük, 1200 körül. 1558-ban a németországi Dilingenben nyomtatták ki először. Feljegyzések szerint először 1575-től énekelték minden szombaton a loretói bazilikában – mások szerint korábban, már 1400 körül. 1691-ben VIII. Orbán pápa betiltotta a Máriaimákat és egységesen a loretói litánát rendelte hivatalosan azok helyébe.

1886-ban XIII. Leó pápa ezt megerősítette. Szent II. János Pál pápa a loretói ház 700. centenáriumi ünnepsége alkalmából levelében kifejtette azt a hármas üzenetet, amit a litánia kifejez.

1) A kegyelem, Isten ingyenes ajándéka, amelyet szüntelen kérünk és ha elveszítettük volna bűnbánattal és gyónással újra rátalálhatunk.
2) A hit, a kinyilatkoztatott igazságok észszerű belátása, Isten elfogadása és terveibe való beleegyezés.
3) Az üdvösség, melyet egy szegénységben elfeledett Isten Fia hozott el nekünk. A litánia az örökké tartó örömért való könyörgéssel végződik.

(Wikipédia)

Adónk 1+1 százalékáról jogosultak vagyunk rendelkezni, aki személyijövedelemadó-bevallást ad le. Ezt a rendelkezést megtehetjük a 19EGYSZA nevű nyomtatvány kitöltésével, illetve az eszja.nav.gov.hu oldalon. Kérjük, abban az esetben is tegyük meg felajánlásunkat a Magyar Katolikus Egyháznak, ha személyi jöve-delemadónk bizonyos kedvezmények miatt nulla forint (pl. családi adókedvezmény). Technikai számunk: 0011. Aki elektronikusan adja be bevallását különösen figyeljen arra, hogy maga az adóbevallás tervezetének elfogadása még nem jelenti az 1+1 % nyilatkozat megtételét.

„SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOL MÉDIAKÖZPONT” KÖZHASZNÚ

ALAPÍTVÁNY; Adószáma: 18021925-1-43

Szent Fausztina nővér magánkinyilatkoztatásaiban, látomásaiban párbeszédet folytatott az Úr Jézussal, melyben – a nővér naplója alapján – Jézus kérte, hogy húsvét utáni első vasárnapja legyen az isteni irgalmasság napja. II. János Pál pápa 2000. április 30-án kihirdette az isteni irgalmasság ünnepét az egész világra. Ugyanezen a napon szentté avatta Fausztina nővért. A lengyel Helena Kowalska látomásában találkozott a szenvedő Krisztussal, aminek hatására 1925. augusztus 1-jén belépett a varsói Zytnia utcai az Irgalmasság Anyjáról nevezett rendbe. Ott a Faustyna Maria nevet kapta. A rendben kifogástalan, derűs életet élt. Imádságaiban következetesen együttműködött Jézussal, a lelkek megmentésének ügyében. Jézussal való beszédeit naplóban rögzítette. Részlet a naplóból, Jézus kéri Fausztinát: „Azt kívánom, hogy a képet (...) húsvét után az első vasárnap ünnepélyesen áldják meg. Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe. (..) Kívánom, hogy az Irgalmasság ünnepe menedék és menekvés legyen minden lélek, főleg a szegény bűnősök részére. Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége, (...) Az a lélek, aki gyónáshoz és szentáldozáshoz járul teljes bűnbocsánatot nyer, és mentesül a büntetés alól.” Az isteni irgalom elnyerésének vannak további feltételei.

1) Teljes bizalom Isten jóságában;
2) Gyakorló felebaráti szeretet;
3) A szentgyónás utáni megszentelő kegyelem állapota, szentáldozás.

Ezek a feltételek azt tükrözik, hogy egyetlen lélek sem nyerhet megigazulást, amíg nem fordul Jézushoz bizalommal. (Mondta Jézus Fausztina nővérnek). A pápa által kihirdetett ünnep „húsvét után az első vasárnap”, azaz húsvét második vasárnapjára esik. Jézus megkérte Fausztina nővért, hogy amikor délután hármat üt az óra, bárhol is van, merüljön el az imában és igyekezzen elvégezni a keresztutat. Azért, mert „az irgalom ebben az órában nyílt meg teljesen a lelkek számára”. Az imát az egész világnak, de főleg a szegény bűnösökért kérte Jézus.

(Forrás: Wikipédia)