Idén, március 04-én, húshagyó kedden, fejeződik be a farsangi időszak. Hamvazószerdán, március 05-én megkezdődik a nagyböjti szent idő, amely a húsvéti ünnepkör kezdete. Hamvazószerda és nagypéntek szigorú böjti napok. Hagyományaink szerint felnőtt Testvéreink (60 éves korig) ezeken a napokon csak háromszor étkeznek. Hamvazószerdán és a nagyböjti péntekeken 14 éves kortól (felső korhatár nélkül) a hústól való megtartóztatással fejezzük ki böjtölésünket. A böjti fegyelem nem kötelezi azokat a Testvéreinket, akiknek egészségi állapota nem teszi lehetővé, hogy böjtöljene A böjti szent idő különösen alkalmas a lelki megújulásra, szentgyónásunk elvégzésére.

Hamvazószerdán, a 08:00 órakor kezdődő szentmise keretében, március 09-én, nagyböjt 1. vasárnapján a szentmisék után a bűnbánat jeleként hamvazás lesz. Nagyböjtben péntekenként a reggeli szentmise után ¾ 9-től keresztúti ájtatosságot végzünk.

Pénteken, 7-én lesz a márciusi elsőpéntek, Jézus Szent Szíve tiszteletének napja. Szeretettel ajánljuk a nagykilenced elvégzését, 9 elsőpénteken szentgyónással és szentáldozással. Ehhez ígérte Jézus a végső állhatatosság kegyelmét. Reggel ¼ 8-tól lesz gyónási lehetőség a bejárati gyóntatóhelyiségben.

2. század: A keresztények a húsvét előtti napokat böjttel és imával töltötték, de ennek hosz-sza közösségenként változó volt. Mindenki másképp számította a böjti időszakot.

325: A niceai zsinat egységesítette a húsvét időpontját, és ezzel összefüggésben a nagyböjt időtartamát is 40 napban határozta meg, emlékezve Jézus 40 napos böjtjére a pusztában.

7. század: A nagyböjt kezdetét hamvazószerdára helyezték, hogy a vasárnapokat nem számítva pontosan 40 napot tegyen ki. 1091: A beneventói zsinat elrendelte a hamvazkodás szertartását hamvazószerdán, amely során a hívek homlokát hamuval jelölték meg, emlékeztetve őket a mulandóságra.

11-13 század: Ebben az időszakban nagyon szigorúan böjtöltek. Késő délutánig, estig nem ettek semmit, sokszor naplemente után lehetett csak enni. Tilos volt enni, húst, tejterméket, tojást. A lila szint a 13. században vezették be a bűnbánat jeleként. Az önmegtartóztatás legszigorúbb változata a negyvenelés volt. Tehát naponta csak egyszer lehetett étkezni. Péntekeken csak 7 búzaszemet szabadott enni.

16. század: A reformáció hatására a böjti szokások változtak; egyes protestáns felekezetek elvetették a hagyományos böjtöt, míg mások megtartották azt, de enyhítettek a szabályokon.

20. század: A II. vatikáni zsinat (1962–1965) során a katolikus egyház megújította a böjti előírásokat, hangsúlyozva a belső megtérés fontosságát a külső cselekedetek mellett. Szintén a nagyböjt sajátosága, hogy miséken nem hangzik el az örömöt kifejező Alleluja, a templom díszítése virágokkal elmarad és az időszak sajátosága a keresztút végzése, ahol Jézus szen-vedéstörténetéről emlékeznek meg a hívek. Ezek az események formálták a nagyböjt gyakorlatát és jelentését a keresztény közösségekben az évszázadok során.

A mai vasárnap országos gyűjtést tartunk a katolikus iskolák javára. Az Egyházunk által fenntartott köznevelési intézmények (óvodák, általános iskolák, gimnáziumok) nagyon fontos küldetést teljesítenek a mai világban. Segítik a fiatalokat személyiségük teljes kibontakozásában, hogy a bennük rejlő adottságok és értékek a Jézus Krisztussal való találkozás által kinccsé formálódjanak. A perselyadományt tehát erre a célra fogjuk felajánlani.