Az úrnapja katolikus főünnep az eucharisztia tiszteletére, teljes nevén az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepe. Magyarországon és több más országban a húsvéti időt lezáró pünkösdva-sárnap után két héttel tartják. Jellemzően körmenet kapcsolódik hozzá. Napja eredetileg a Szentháromság vasárnapja utáni csütörtök volt és sok helyen ma is akkor ünneplik, a húsvét utáni 60. napon.
Úrnapja ünnep gyökerei a 13. századig nyúlnak vissza. Az augusztiniánus rendi apáca Szent Juliana isteni sugallatra hivatkozva fordult az eucharisztiaünnep létrehozása érdekében a tudós dominikánus IV. Orbán pápához és Robert de Thoret liège-i püspökhöz. Ebben az időben a püspökök beiktathattak helyi egyházi ünnepet: 1246-ban Robert püspök zsinatot hívott össze és elrendelte a Corpus Christi ünnep évente történő megtartását. A püspök és az apáca halála után az ünnep elhalványult és feledésbe merült. Felelevenítése 1263-ban történt híres bolsenai eucharisztikus csodához kapcsolódik. Az Apostolfejedelem sírjához zarándokló cseh pap nem messze Rómától szentmisét mutatott be a bolsenai Szent Krisztina templomban. Az átváltoztatás pillana-tában kétségek gyötörték afelől, hogy a kenyér és a bor valóban Krisztus testévé és vérévé válik-e. Ekkor a pap megdöbbenve vette észre, hogy a megtört ostyából vércseppek hullottak a korporáléra. A nagy tisztelettel körülvett ereklyét 1264. június 19-én átvitték Orvietoba, abba a városba, ahol éppen IV. Orbán pápa tartózkodott. Ő hirdette ki Úrnapja ünnepét az 1264. szeptember 8-án kelt Transiturus bullával, melyben a Pünkösd nyolcadát követő első csütörtökre tűzte ki Úrnapja megünneplését.

A hagyomány szerint Aquinói Szent Tamás írta az ünnepre a liturgia szövegét. A szentmisében az "átváltoztatástól" kezdve Jézus teste és vére jelen van a kenyér és a bor "színé-ben". Ez a jelenlét megmarad, ezért őrizzük a Szentostyát a Tabernákulumban, és az örökmécs jelzi, hogy Jézus itt van velünk. Az Oltáriszentségben jelenlévő Jézusnak térdhajtással adunk tiszteletet.

IV. Orbán pápa halála után az ünnep ismét háttérbe szorult, csak Germánia néhány egyházmegyé-jében és Magyarországon (1271) fogadták be. V. Kelemen a vienne-i zsinaton 1311–12 ismét felhívta a figyelmet az Úrnapjára, s ettől kezdve az ünnep gyorsan elterjedt, s évszázadokon át az egyházi év legnagyobb ünnepei közé tartozott.

A körmeneten Magyarországon más országoktól eltérően négy stáció van: négy oltárt állítanak, amelyet a pappal és az oltáriszentséggel végigjárnak a hívek. Az úrnapi körmenetnek saját liturgiája van. A stációknál Evangéliumot olvasnak és a pap az égtájak felé áldást oszt. Ilyenkor azokért is imádkoznak, akiket a négy égtáj felé osztott áldás akaratlanul is elér. Az oltáriszentség úrnapi körbehordozásának a néphagyomány a gonoszt, a betegségeket és a természeti csapást elűző erőt tulajdonított. Az úrnapi munkaszünetet szigorúan betartották.

Az Apostol Televízió bemutatta Báthory Gábor filmjét az „Apostolok nyomában Ciprus szigetén” című úti beszámolót, ami plébániánk áprilisi ciprusi zarándoklatáról készült. A filmet ma is megtekinthetjük az Apostol Tv műsorán este 19:00 órakor.

Minden elsőszombaton engesztelő zarándoklat indul a plébániánkról a Szent Anna rétre, már a 6. alkalommal a tavaly felszentelt új kápolnához. A hatodik zarándoklat időpontja: 2024. június 01. Találkozás 11:00 órakor a Mindszenty József bíboros szobornál (53-as busz végállomása - 1121 Budapest, Hóvirág út 46.) - kb. 7 km gyaloglás VAGY 14:00 órakor a helyszínen, a Szent Anna réti kis kápolnánál. Szentmise 14:00-kor kezdődik, melyet bemutat Bocsa József atya. Gyónási lehetőség 13-14 óráig lehetséges. További információ: Medgyesi Zsuzsanna: 06-30/941-5307; e-mail: medgyesi.zsuzsa60@gmail.com

Június 01-én, szombaton este mi, családok virrasztunk gyermekeinkért, unokáinkért este 22:00 órától reggel 05:00 óráig. Az órabeosztás ki van téve a Pio kápolna falára. Szabad még a 23, 24, 01, 02, 03 óra.