Hírek
09
Jún
Szent Charbel lelki nap
Témakör: Plébániai hír

2024 június 22-én, szombaton, 09:30-tól 16:30-ig lelki nap lesz Szent Charbel tiszteletére, keleti keresztény előadásokkal. Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek végzi az ünnepi Szent Liturgiát. A részletes programot a jövő héten tesszük közzé.

02
Jún
Úrnapja
Témakör: Plébániai hír

A mai napon van Urunk Szent Testének és Vérének, az Oltáriszentségnek ünnepe. A hagyományos úrnapi körmenetet a templomkertben tartjuk.

02
Jún
Jézus Szent Szíve főünnepe
Témakör: Egyházi hír

Pénteken, június 7-én lesz Jézus Szent Szíve ünnepe. Ez a nap egyúttal a júniusi elsőpéntek. Reggel ¼ 8-tól gyónási lehetőség lesz.

02
Jún
Úrnapja eredete
Témakör: Plébániai hír

Az úrnapja katolikus főünnep az eucharisztia tiszteletére, teljes nevén az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepe. Magyarországon és több más országban a húsvéti időt lezáró pünkösdva-sárnap után két héttel tartják. Jellemzően körmenet kapcsolódik hozzá. Napja eredetileg a Szentháromság vasárnapja utáni csütörtök volt és sok helyen ma is akkor ünneplik, a húsvét utáni 60. napon.
Úrnapja ünnep gyökerei a 13. századig nyúlnak vissza. Az augusztiniánus rendi apáca Szent Juliana isteni sugallatra hivatkozva fordult az eucharisztiaünnep létrehozása érdekében a tudós dominikánus IV. Orbán pápához és Robert de Thoret liège-i püspökhöz. Ebben az időben a püspökök beiktathattak helyi egyházi ünnepet: 1246-ban Robert püspök zsinatot hívott össze és elrendelte a Corpus Christi ünnep évente történő megtartását. A püspök és az apáca halála után az ünnep elhalványult és feledésbe merült. Felelevenítése 1263-ban történt híres bolsenai eucharisztikus csodához kapcsolódik. Az Apostolfejedelem sírjához zarándokló cseh pap nem messze Rómától szentmisét mutatott be a bolsenai Szent Krisztina templomban. Az átváltoztatás pillana-tában kétségek gyötörték afelől, hogy a kenyér és a bor valóban Krisztus testévé és vérévé válik-e. Ekkor a pap megdöbbenve vette észre, hogy a megtört ostyából vércseppek hullottak a korporáléra. A nagy tisztelettel körülvett ereklyét 1264. június 19-én átvitték Orvietoba, abba a városba, ahol éppen IV. Orbán pápa tartózkodott. Ő hirdette ki Úrnapja ünnepét az 1264. szeptember 8-án kelt Transiturus bullával, melyben a Pünkösd nyolcadát követő első csütörtökre tűzte ki Úrnapja megünneplését.

A hagyomány szerint Aquinói Szent Tamás írta az ünnepre a liturgia szövegét. A szentmisében az "átváltoztatástól" kezdve Jézus teste és vére jelen van a kenyér és a bor "színé-ben". Ez a jelenlét megmarad, ezért őrizzük a Szentostyát a Tabernákulumban, és az örökmécs jelzi, hogy Jézus itt van velünk. Az Oltáriszentségben jelenlévő Jézusnak térdhajtással adunk tiszteletet.

IV. Orbán pápa halála után az ünnep ismét háttérbe szorult, csak Germánia néhány egyházmegyé-jében és Magyarországon (1271) fogadták be. V. Kelemen a vienne-i zsinaton 1311–12 ismét felhívta a figyelmet az Úrnapjára, s ettől kezdve az ünnep gyorsan elterjedt, s évszázadokon át az egyházi év legnagyobb ünnepei közé tartozott.

A körmeneten Magyarországon más országoktól eltérően négy stáció van: négy oltárt állítanak, amelyet a pappal és az oltáriszentséggel végigjárnak a hívek. Az úrnapi körmenetnek saját liturgiája van. A stációknál Evangéliumot olvasnak és a pap az égtájak felé áldást oszt. Ilyenkor azokért is imádkoznak, akiket a négy égtáj felé osztott áldás akaratlanul is elér. Az oltáriszentség úrnapi körbehordozásának a néphagyomány a gonoszt, a betegségeket és a természeti csapást elűző erőt tulajdonított. Az úrnapi munkaszünetet szigorúan betartották.

Ugrás: