Ismét lesz Szent Charbel tiszteletére felajánlott lelki program, 2025 augusztus 22-én, péntek este. 17:30-tól imádság és ezzel egyidőben gyóntatás. 18:00 órakor római katolikus szentmise, aminek kezdetéig lehetőség van szándékot felírni és gyűjtőkosárba tenni. A szentmisét bemutatja Bajkó Norbert római katolikus atya. Liturgia végén ereklyés áldást és olajkenetet adunk mindenkinek. Liturgia után közbenjáró imádság is kérhető. A programról az előtérben olvasható plakát, valamint a Magyar Kurir eseménynaptárában az Interneten.

A Boldogságos Szűz Mária Királynő ünnepe a katolikus egyházban 1954 óta szerepel hivatalosan a liturgikus naptárban. XII. Piusz pápa ebben az évben, Mária mennybevételének dogmává nyilvánítása (1950) után, az Ad caeli Reginam enciklikában hirdette ki az ünnepet, hangsúlyozva Mária királynői méltóságát Jézus Krisztus édesanyjaként és az emberek megváltásában játszott különleges szerepe miatt. Kezdetben május 31-én ünnepelték, a Mária-hónap lezárásaként, majd a II. vatikáni zsinat után, 1969-ben VI. Pál pápa áthelyezte augusztus 22-re, hogy Nagyboldogasszony ünnepe után következzen. Ez a dátum szimbolikusan is kifejezi, hogy a mennybe felvett Máriát az Egyház Királynőjévé koronázta Isten. A királynői cím nem világi hatalmat jelent, hanem lelki uralmat és közbenjáró szeretetet Krisztus oldalán. Az ünnep célja, hogy a hívek Mária példáját követve Isten felé forduljanak, és felismerjék az ő anyai oltalmát az Egyház életében.

Szent István király, Magyarország első királya, 969 körül született Esztergomban Géza fejedelem és Sarolt fiaként. Eredeti neve Vajk volt, de a kereszténység felvételekor a keresztségben az István nevet kapta. Apja halála után, 997-ben ő lett a magyar törzsszövetség vezetője, és célul tűzte ki az ország keresztény állammá alakítását. 1000 karácsonyán, vagy 1001. január 1-jén koronázták királlyá Esztergomban, a pápától kapott koronával, ezzel megalapítva a független Magyar Királyságot. Uralkodása alatt megszilárdította a királyi hatalmat, létrehozta az egyházmegyéket, templomokat és kolostorokat alapított, valamint támogatta a térítő munkát. Törvényeivel rendet teremtett, a pogány szokásokat visszaszorította, és megszervezte az ország közigazgatását. Fia, Imre herceg korai halála (1031) után mély szomorúságba esett, és nem talált méltó utódot, ami belső viszályokhoz vezetett. István 1038. augusztus 15-én halt meg, Nagyboldogasszony napján, akit különösen tisztelt, és akinek oltalmába ajánlotta országát. Halála után 45 évvel 1083. augusztus 20-án, I. László király kérésére, VII. Gergely pápa engedélyével az akkori esztergomi érsek vezetésével szentté avatta, ezzel ő lett a magyar szentek sorának első tagja. Szent István azóta is a magyar államiság megalapítójaként és védőszentjeként él a nemzeti emlékezetben.

A Boldogságos Szűz Mária mennybevételének napja kötelező ünnep. Augusztus 15-én, pénteken az ünnepi szentmise délelőtt 10 órakor lesz. 8 órától a zsolozsma olvasmányos imaóráját és reggeli dicséretét imádkozzuk. Ezt követi a rózsafüzér imádság 8:45-től, mindez az Apostol TV közvetítésével.