Novemberben, a halottak hónapjában, 30 napos szentmise sorozatot tartunk elhunyt szeretteinkért. Halottainkért minden nap szentmisét fogunk bemutatni az Angyalszóban jelzett időpontokban. A novemberi misék felajánlásaihoz borítékokat és adatlapokat helyezünk el a bejáratnál és az előtérben a mai vasárnaptól. Ezeken a kis cédulákon tüntethetjük fel elhunyt hozzátartozóink neveit.

Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya ünnepe mélyen gyökerezik a magyar történelemben és lelkiségben. A hagyomány szerint Szent István király, halála előtt, 1038. augusztus 15-én, országát és népét Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Ezzel a gesztussal nem-csak a keresztény hithez való hűségét fejezte ki, hanem Magyarország jövőjét is a mennyei édesanya kezébe helyezte. A király felajánlása az idők során a magyar nemzet identitásá-nak egyik legfontosabb alapjává vált. A középkorban Máriát, mint a magyarok királynőjét és pártfogóját tisztelték, templomokat, kápolnákat és oltárokat szenteltek a nevére. A török időkben és a későbbi nehéz századokban a magyar nép mindig Máriához fordult vigaszért és oltalomért. A Nagyasszony alakja így nemcsak vallási, hanem nemzeti jelkép is lett, aki összetartotta a magyarságot a szenvedések idején. A 17. században a Mária-tisztelet újjáéledt, és több zarándokhely – mint Máriabesnyő vagy Máriapócs – vált híressé csodás eseményeiről. 1896-ban, a millennium évében XIII. Leó pápa engedélyezte, hogy október 8-án külön ünnepet tartsanak Szűz Máriának, mint a Magyarok Nagyasszonyának tiszteletére. Ez a nap azóta is a magyar katolikus egyház egyik legjelentősebb Mária-ünnepe. A Magyarok Nagyasszonya ünnepe arra emlékeztet, hogy a történelem viharaiban a magyarság mindig hitből és reményből merített erőt. Szűz Mária alakja ma is a szeretet, az anyai gondoskodás és a béke jelképe. A hívők ezen a napon hálát adnak pártfogásáért, és újra megújítják Szent István felajánlását. Ünnepe így egyszerre vallási és nemzeti esemény, amely a múlt tiszteletét és a jövőbe vetett bizalmat erősíti minden magyar szívében.

Szent Brúnó áldozópap a 11. század egyik legkiemelkedőbb alakja volt, a karthauzi rend alapítója. Kölnben született, és már fiatal korában híres lett bölcsességéről és mély vallásosságáról. Tanulmányait és papi szolgálatát követően tanárként tevékenykedett, majd a világi élet zajától elfordulva a szemlélődő, imádságos életet választotta. Néhány társával együtt a francia Alpok egyik magányos völgyébe vonult, ahol megalapította a Grande Chartreuse kolostort. Itt született meg a karthauzi rend, amely a csendet, az egyszerűséget és a folyamatos imát tekinti életformájának alapjául. Brúnó példát adott a teljes Isten iránti odaadásban és az önmegtagadásban. Később VII. Gergely pápa hívására Rómába ment, hogy tanácsadója legyen, de a nyüzsgő városi életet nem tudta megszokni. Visszavonultan, imádságban töltötte élete hátralévő részét Dél-Olaszországban, ahol 1101 körül halt meg. Szentté avatása hivatalosan nem történt meg, de a katolikus egyház régóta szentként tiszteli. Ünnepét október 6-án tartják, és alakja ma is a csendes, mély hitű szerzetesi élet példa-képe.

Templomszentelési évforduló és templombúcsú Október 1-én, szerdán ünnepeljük templomunk felszentelésének 9. évfordulóját. Reggel 8 órakor zsolozsmát, 8:45-kor rózsafüzért imádkozunk. Az ünnepi szentmise 10 órakor kezdődik. A Szent Őrzőangyalok napja, október 2-a templomunk búcsú ünnepe. Szentmise csütörtökön reggel 8 órakor is lesz. Espereskerületünk közös gazdagréti búcsús szentmiséje este 19:15-kor kezdődik. Az esti szentmisét Lambert Zoltán gyémántmisés atya mutatja be, aki ebben az évben ünnepli pappászentelésének 60. évfordulóját. A szentmisét kórusunk kíséri.